Ez a szabályzat a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjére (a továbbiakban KMV), annak versenyágaira, megrendezésére, lebonyolítására, a döntő szervezőire, a vetélkedő bíráló bizottságaira és a kerekasztal-értekezletre vonatkozik.
A KMV célja: fellendíteni középiskoláink magyar tanulóinak művészi és alkotótevékenységét.
A KMV évente megrendezésre kerülő versenysorozat, melynek a következő versenyágai vannak:
A KMV vetélkedői és pályázatai korlátozott terjedelmű alakításokon, alkotásokon és pályamunkákon alapszanak.
Egy tanuló több versenyágban is szerepelhet.
A beszédművészeti vetélkedő műfajai:
1. versmondás
2. prózamondás
3. népmesemondás
4. drámai monológ előadása
5–6. a magyart nem anyanyelvként tanulók vers- és prózamondása
A versmondás hossza nem haladhatja meg az 5, a prózamondásé a 8, a drámai monológ és a népmesemondás hossza pedig a 10 percet. A beszédművészeti vetélkedőn a KMV-re (és nem más versenyre) megtanult produkcióval lehet részt venni.
A versenyágban költői mű(vek) önálló megzenésítésével lehet részt venni. A zsűri a megzenésítést díjazza, nem pedig az előadásmódot. A produkciók hossza nem haladhatja meg a 10 percet. Az együttesek tagjainak többsége (legalább 50% + 1 fő) középiskolás kell, hogy legyen. Továbbá a nem középiskolás csapattagok életkora sem haladhatja meg a 21 évet.
Az irodalmi vetélkedő műfajai (önálló alkotások):
1. vers
2. novella
3. publicisztika
4. értekező próza
5. humoreszk
Az irodalmi alkotások terjedelme nem haladhatja meg az 13.000 leütést szóközökkel együtt (Times New Roman betűkészlet, 12 pontos betűméret, 1,5-ös sorköz).
Az irodalmi vetélkedőn a KMV-re írt, nyomtatott vagy online újságban vagy folyóiratban még meg nem jelent művel lehet részt venni. Egy-egy versenyző legfeljebb két irodalmi műfajban pályázhat egy-egy művel, kivéve a vers kategóriát, ahol három művel szerepelhet.
A döntőben a versenyző olvassa fel saját művét. Indokolt esetben - ha a versenyzőnek nem áll módjában a versenyen megjelenni - a szerző által előre felkért személy teheti ezt meg helyette.
Versenyezni még elő nem adott alkotással lehet. Kelléket használni tilos (a mobiltelefon nem számít kelléknek). Kizárólag saját szerzeményt lehet előadni, maximum 3 percben (ezen felül 15 mp tiszteletidő mindenkinek jár).
A szín- és filmművészeti vetélkedőn többségben (legalább 50% + 1 fő) középiskolásokból álló alkotócsoportok vehetnek részt.
A színművészeti vetélkedőn a nem középiskolás csapattagok életkora nem haladhatja meg a 21 évet – e szabály alól kivételt képezhetnek a rendezők. Egyéni díjazott csak középiskolás lehet. A bemutatott dráma hossza legfeljebb 1 óra 15 perc.
A filmművészeti vetélkedőn a kisfilmben szereplők alsó és felső korhatára nincs korlátozva, viszont ha a rendező, az operatőr vagy a vágó már nem középiskolás, életkoruk nem haladhatja meg a 21 évet. A kisfilm maximum 15 perces lehet.
A népzenei és néptánc vetélkedő műfajai:
1–2. népdaléneklés
3–4. népzene
5–6. néptánc
Az énekegyüttesek, a zenekarok és a tánccsoportok tagjainak minimum 2/3-a középiskolás kell, hogy legyen. A nem középiskolás csapattagok életkora nem haladhatja meg a 21 évet. Egyéni díjazottak csak középiskolások lehetnek. A produkciók hossza nem haladhatja meg az 5 percet.
A képzőművészeti vetélkedő műfajai:
1. rajz, grafika
2. festészet
3. szobrászat
4. fotó
5. egyéb vizuális kifejezési formák
A vetélkedőn egy-egy versenyző műfajonként legfeljebb 5 alkotással szerepelhet. A fényképeket kizárólag nyomtatott formában (minimum 15×20-as formátum) lehet beküldeni.
A plakátpályázaton első díjat nyert alkotás a KMV folyó évi hivatalos plakátjaként kerül kinyomtatásra. A plakát kötelező szövegét a KMV évi pályázata határozza meg. Egy-egy versenyző legfeljebb 3 plakáttervvel jelentkezhet a pályázatra.
A műfordítói pályázatra magyar nyelvre még le nem fordított szerb, angol vagy német nyelven megjelent vers, novella, publicisztikai írás, szépirodalmi esszé, regényrészlet lefordításával lehet jelentkezni. A műfordítások terjedelme nem haladhatja meg a 13.000 leütést szóközökkel együtt (Times New Roman betűkészlet, 12 pontos betűméret, 1,5-ös sorköz).
Indokolt esetben a zsűri a líra- és prózafordításokat külön is értékelheti, és ennek megfelelően a díjak megbontásával megosztott helyezéseket oszthat.
A néprajzi pályázatra néprajzi témakörben írt pályamunkával lehet jelentkezni. A pályamunkában fel kell tüntetni a felhasznált irodalmat és az adatközlők nevét (név, foglalkozás, születési dátum és hely).
A beszédművészeti vetélkedő és az irodalmi vetélkedő körzeti versenyekből és döntőből áll. A döntőn csak a körzeti versenyekről továbbjutott produkcióval, alkotással lehet szerepelni.
A körzetek beosztása a következő:
1. Nagybecskereki körzet (Nagybecskerek város középiskoláit öleli fel)
2. Óbecsei körzet (Óbecse község középiskoláit öleli fel)
3. Szabadkai körzet (Szabadka város középiskoláit öleli fel)
4. Topolyai körzet (Topolya község középiskoláit öleli fel)
5. Magyarkanizsai körzet (Magyarkanizsa és Törökkanizsa községek középiskoláit öleli fel)
6. Újvidéki körzet (Újvidék város és Temerin község középiskoláit öleli fel)
7. Zentai körzet (Zenta, Ada és Csóka községek középiskoláit öleli fel)
8. Zombori körzet (Zombor város középiskoláit öleli fel)
A KMV minden versenyágában vetélkedhetnek a Magyarországon tanuló, de szerbiai állandó lakhellyel rendelkező középiskolások is. A beszédművészeti vetélkedő és az irodalmi vetélkedő esetében a lakhelyük szerinti körzeti versenyen kell részt venniük.
A körzeti beszédművészeti és irodalmi vetélkedőről az alábbi rendszerben jutnak a vetélkedő döntőjébe a versenyzők.
Műfajonként egy-egy versenyző juthat tovább a topolyai, a törökkanizsai, az újvidéki és a zombori körzetből.
Műfajonként két-két versenyző juthat tovább a nagybecskereki, az óbecsei és a zentai körzetből.
Műfajonként három versenyző juthat tovább a szabadkai körzetből.
A beszédművészeti és az irodalmi vetélkedőn belül (külön-külön) lehetőség van a továbbjutók átcsoportosítására, abban az esetben, ha a körzeti vetélkedőn egy-egy műfajban nem jelentkezik versenyző, vagy a körzeti vetélkedő zsűrije úgy ítéli meg, hogy az adott műfajban jelentkező versenyző(k) teljesítménye alulmarad a körzeti vetélkedőn szereplő többi versenyző teljesítményétől.
Az átcsoportosítás lehetősége nem öleli fel a nem magyar anyanyelvűek vers- és prózamondását.
A körzeti versenyek szervezői és lebonyolítói a megfelelő körzetek középiskolái.
A körzeti verseny szervezője biztosítja versenyáganként a vetélkedő bírálóbizottságát és a versenyzők fellépési lehetőségét. A körzeti versenyek szervezői kötelesek a körzeti vetélkedőkön készült jegyzőkönyvet és a szükséges információkat a KMV aktuális évi pályázatában leírt módon és határidőig eljuttatni a döntő szervezőbizottságának elektronikus és nyomtatott formában.
A KMV döntőjének valamint minden versenyágának fő szervezője a KMV Polgárok Társulása civil szervezet. A KMV egyes versenyágainak társszervezőit a KMV aktuális évi pályázata határozza meg.
A produkciókat, alkotásokat és pályaműveket elbíráló zsűrit minden versenyágban az illetékes szervezők biztosítják. A körzeti versenyen zsűriző személy nem lehet tagja a döntő bírálóbizottságának. A bírálóbizottság létszáma páratlan. A díjak odaítéléséről szavazattöbbséggel dönt. A zsűri a legjobb három teljesítményt díjazza a vetélkedő minden versenyágában, azok minden műfajában. A zsűrinek lehetősége van különdíjak odaítélésére is, valamint arra, hogy a produkciók, alkotások, pályamunkák minőségének és mennyiségének függvényében az egyes versenyágakban háromnál kevesebb vagy több díjat osszon ki.
A Középiskolások Népzenei és Néptáncvetélkedőjén, a Középiskolások Szín- és Filmművészeti Vetélkedőjén, valamint az irodalmi és a beszédművészeti vetélkedők döntőjében a zsűritagok többségének (háromból legalább két főnek, ötből háromnak stb.) évente cserélődnie kell.
A slam poetry vetélkedőn a zsűri 5 főből áll, ebből kettő gyakorló slammer, akiket a szervezőbizottság kér fel, hármat pedig a konferanszié választ ki véletlenszerűen a jelentkezők közül, a közönség soraiból. A zsűritagok a produkciókat 1-től 10-ig terjedő pontszámmal értékelik tizedes pontossággal. Holtverseny esetén a szervezőbizottság által kijelölt zsűritagok döntenek a sorrendről.
A beszédművészeti- és irodalmi vetélkedőt, valamint a megzenésített versek vetélkedőjének döntőjét diákzsűri is értékeli. A diákzsűri három tagját a szervezők választják ki, azok a középiskolások közül, akik már voltak KMV-n díjazottak vagy különdíjasok, vagy azon a diákok közül, akik az adott évben döntősök. A diákzsűri tagja nem lehet olyan diák, aki az adott napon versenyzőként vesz részt.
A díjakat a vetélkedő szervezői és támogatói biztosítják.
A vetélkedő minden versenyágának zsűrije a díjak odaítélése után megindokolja döntését, valamint válaszol az értékeléssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
A KMV irányadó szerve a kerekasztal értekezlet, amely évente a vetélkedő döntőjének befejezése után kerül megrendezésre.
A kerekasztal feladatai:
1. a KMV értékelése
2. javaslattétel a KMV versenyszabályzatának módosítására
3. a versenyszabályzat betartásának ellenőrzése
Amennyiben egy versenyző nem önálló művel szerepelt az irodalmi, a műfordítói, illetve a képzőművészeti vetélkedőn, a vetélkedő kerekasztal-értekezlete utólag is megfoszthatja őt az odaítélt díjtól. A díjtól megfosztott versenyző nem vehet többé részt a KMV-n.
A KMV versenyszabályzatát a kerekasztal-értekezlet javaslatára a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjét szervező KMV Polgárok Társulása civil szervezet elnöksége szavazattöbbséggel fogadja el.
A szabályzat módosítását a kerekasztal-értekezlet javasolhatja. A módosításokat a Középiskolások Művészeti Vetélkedőjét szervező KMV Polgárok Társulása civil szervezet elnöksége szavazattöbbséggel fogadja el.
A kerekasztal-értekezlet javaslatai alapján a szabályzatot a szervezőbizottság 2023. január 11-én módosította.